Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


R. Schumann zeneszerző, zenekritikus kézírásáról

2010.02.15

 

Kép Nyughatatlan, vibrálóan aktív, érzékeny idegrendszerű, ám kétségtelenül magával ragadó fiatalember képe bontakozik ki előttünk, aki – mint helyenként összeakadó sorai is mutatják – nem riadt vissza a konfliktusoktól sem. Erőteljes ösztönkésztetéseket jelző, hangsúlyos alsózónája is szembetűnő – azonban a hurkok hiánya, illetve „soványsága”, továbbá méretingadozása egyebek között kiegyensúlyozatlan indulatkezelésre, fizikailag változékony energiaszintre,  teljesületlen vágyakra illetve a szexuális élményekben való feloldódás nehézségeire utal. A kisméretű középzóna formaalakítását tekintve szinte elnagyolt, mégis olvasható, azaz Schumann csak annyi gondot fordított a gyakorlati teendőkre, a rutinfeladatok kivitelezésére, amennyit okvetlenül szükséges volt – ugyanakkor céljai elérése érdekében némi fegyelmet erőltetett magára e téren. Az alsó zónához képest kevésbé méretes KépKép  Ezt a feltevést a hiányzó végvonalak is megerősítik; a jobbra tolódott írástömb így minden bizonnyal a külvilág előtti önkibontakoztatás, önérvényesítés fokozott igényét, és nem a mások elébe siető, készséges kommunikációt jelképezi. Ezt a fajta kérlelhetetlen ambíciót és ezt a feszes tempót sajnos, nehéz hosszú távon tartani. Ő negyvenéves koráig bírta tiszta elmével. Amit viszont lázban-tűzben megalkotott, abban ránk hagyta szellemének tündöklő ragyogását is. felső zónát láthatunk, amely nem ritka a szellemi törekvéseiket, ötleteiket napi szinten megvalósító alkotók esetében. Az viszont szokatlan jelenség, hogy a szakmai becsvágyat szimbolizáló kis „r” jövőt jelképező, jobb oldali kötővonala Schumann írásában helyenként olyan hosszú vonalként tör egyenesen a magasba, hogy a betű ezáltal kétzónás méretet ölt. Az ifjú pályakezdőnek tehát nemigen kellett a szomszédba mennie egy kis ambícióért, amit elsősorban intellektuális téren, saját szellemi erőforrásaira támaszkodva kívánt érvényesíteni (ha mások által szeretett volna előbbre jutni, vélhetően jobbra, a szociális oldal felé tesz gesztust az „r” kötővonala révén).

(podonyi)

 

 

 Megjelent: Grafológia folyóirat, 2007. június-júliusi szám

Kép